Szent-Anna tó (körülbelül 100 km autóval)

Krátertó a Csomád-hegységben. A tó felszíne 0,22 négyzetkilométer, alakja kör alakú, medre, mely egy egykori kialudt vulkán krátere volt, tölcsér alakú. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába, a másik kráterben a Mohos-tőzegláp található.


Brassó vidék (körülbelül 130 km autóval)

Az erdélyi szászok egykori nagy központja, fontosabb látnivalói közé tartozik a Fekete templom, mely az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt, 1383 és 1424 közt épült, valamint a Cenk-hegyen még láthatók Brassovia várának alapfalai.

Erdély legnagyobb parasztvára. Mai formájában a város szász lakossága építette ki a 15. században és Báthory Gábor 1612-es ostroma után. Ha sereg közeledett, a rozsnyóiak felköltöztek a vár falai mögött fölhúzott lakóépületekbe és itt, mintegy ideiglenes faluban várták ki a veszély elvonulását. Falai átlagosan öt méteres vastagságúak

A törcsvári kastély (románul Castelul din Bran) Romániában, Erdélyben, Brassótól 30 km-re délnyugatra, a Törcsvári-szoros előtt álló Törcsvár falu mellett helyezkedik el. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11610.01 sorszámon szerepel.


Hagymás hegység (kb. 88 km autóval)

Természetes torlasztó a Hagymás-hegységben. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. Nagy kedvence az Erdélybe látogatóknak a tó és környéke.

Tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park része.


Sóvidék (körülbelül 85 km autóval)

A Sóvidék egyik legismertebb helysége, iparművészeti, idegenforgalmi központ. A falutól negyedórányira a parajdi országút mentén 535 m magasságban állt egykor Korondfürdő, melyet 1729-ben említenek először, 1890-ben birtokosa Gáspár Gyula, aki 1892 és 1900 között jelentősen kiépítette. 1938-ban a fürdő csődbe jutott, fenyőfáit kivágták, épületeit lebontották. A helyet ma Árcsónak nevezik, amely sóskútjáról, forrásüledékeiről és borvízforrásairól nevezetes.

A látogatási szint 120 m mélyen van, a közlekedés a sóvállalat autóbuszival történik, amely egy 1250 méter hosszú alagúton szállítja a vendégeket. A látogatási szinten játszóterek, kávézó, foglalkoztató is kikapcsolódási terek várják a vendégeket. Átlagban évi 400.000 személy látogatja meg.

A világ legnagyobb heliotermikus tava, alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. A tó vizét különböző betegségek gyógyítására is használják, mint például meddőség, reumatikus és gyulladásos betegségek stb


Az oldalunk sütiket használ!


Weboldalunk a felhasználói élmény fokozása, illetve a biztonságos és optimális böngészés érdekében sütiket használ. Leírásuk és a süti használati politikája itt tekinthető meg.

Kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat is!

Süti választás

Válassza ki a kívánt sütiket majd kattintson az “Elfogadás és bezárás” gombra.